Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye."

(Örkény István)

A felnőttkori önbizalomhiány és az esetleges felismerés, hogy évtizedekig rossz pályán lavíroztunk, mind visszavezethetők már a gyerekkorra. Nem feltétlen a tanulmányi eredmények tesznek egy gyereket felnőttként sikeressé és öntudatossá. Sőt! A siker előrejelzésére számtalan kutatás bizonyította már, hogy az EQ (emotional intelligence), azaz érzelmi intelligencia sokkal fontosabb, mint az IQ. Ezt manapság a jó vezetővé válás egyik sikerkritériumaként is szokták emlegetni.

Nos, mi van akkor, ha a gyerek nem mindenből 5-ös, ha a társaihoz képest introvertált, ha rosszul tűri a monotonitást, ha folyton kérdez, vagy épp nem az osztály kedvence? SEMMI! A coach szemüvegén keresztül minden ember, így minden gyerek úgy tökéletes, ahogy van! Mindenki rendelkezik olyan pozitív értékekkel, tudással és belső erőforrással, melyek hasznosak önmaga és a környezete számára is.

A megoldásfókuszú BRIEF (rövid-tartós) coaching pont ezeket az értékeket és már jól működő stratégiákat használja fel arra, hogy egy jövőbeni célt el tudjon érni a fiatalokkal. A módszertan valójában a családterápiából nőtte ki magát (Steve de Shazer és Insoo Kim Berg 1977), ahol a korábbi probléma megfogalmazásból a lehetséges megoldásokra helyezték át a hangsúlyt.

A coaching ebben a formában olyan, mint egy „erőforrás-beszélgetés”, fókuszált kérdezéstechnikával. Amit egy fiatal kezdetben problémaként hoz be, például hogy kipécézte a matektanár, abból a coach, anélkül, hogy bármilyen javaslatot vagy tanácsot adna, egy pozitív jövőkép megalkotására sarkallja őt, ezzel elindítva egy önálló és konstruktív változási folyamatot a gondolkodásban.

A kamaszok is pontosan megértik a folyamat során, hogy egy változást nem feltétlen csak a környezetüktől kell elvárniuk, hisz ők maguk a változás igazi mozgatórugói és a saját viselkedésük megváltoztatásával a környezetük is automatikusan meg fog változni. (Ez persze felnőttekre is tökéletesen igaz!)

FÓKUSZÁLNI AZ ERŐSSÉGEKRE ÉS A JÖVŐBE TEKINTENI a két kulcs eleme az ifjúsági brief-coachingnak, melyek segítenek kihozni mindenkiből a legjobbat.

Ha megerősítjük valakiben azt, amiben jó, akkor ettől csak még jobb lesz. A belső kétség és frusztráció elpárolog, a helyét pedig önfeledt kacaj, hit, önbizalom és tudatosság válthatja fel. Ki az, aki ne szeretné ezt saját gyermekének?

Ez a szemléletmód a fiatalokat személyre szabottan vonja be, önállóságra és a másokkal való hatékony együttműködésre ösztönöz, nem sztereotipizál és nem skatulyáz! A cél végeredményben az, hogy a gyerek kiegyensúlyozott és boldog legyen, fedezze fel az erősségeit, találja meg a saját útját, mi felnőttek pedig adjunk számukra nagyobb teret, autonómiát és bizalmat mindehhez!

Szülőként gyakran beleesünk abba a hibába, hogy mindig mindent pontosan megmondunk és előírunk a gyerekeknek, (vezetőknél ezt a típust autokratának hívjuk), mert azt gondoljuk, hogy mi sokkal jobban tudjuk, mi a helyes és célravezető út számukra, ráadásul így egyszerűbb és gyorsabb is a dolog. 

A coaching szemlélet ezzel szemben pont arra tanít, hogy bízzunk a saját gyermekünkben, tekintsünk rá, mint autonóm lényre, aki képes lesz megoldani a problémáit egyedül is, természetesen biztosítva őt arról, hogy ha segítség kell, mi mindig ott leszünk. 

A coaching során a fiatalok nyíltan beszélhetnek a legféltettebb titkaikról, érzéseikről és minden olyan dolog is felszínre tud jönni, ami a közösségi portálokon és az internet világában torzított képet mutat. Mert, hogy amit ott látnak, az nem a „hús-vér valóság”. Saját önképük, önbizalmuk és érzelmi intelligenciájuk pedig akkor fejlődik a legjobban, ha azokat őszinte légkörben a valós alapokra és a már meglévő erősségekre építjük.

Korosztálytól függően a feltáró és fejlesztő beszélgetéseken felül, különböző kreatív, interaktív és játékos feladatok, otthoni gondolkodók, naplók, cselekvési és erőforrás-kártyák, fénykép-történetek és egyéb eszközök támogatják a fiatalokat abban, hogy a szavakból kézzelfogható valóság váljon.

Egy ifjúsági coaching témái egészen sokfélék lehetnek:

  • Pályaválasztási dilemmák. Mi leszek, ha nagy leszek? Szülői és saját elvárások kereszttüzében
  • Egyetem alatt és után, kilépés a nagybetűs életbe
  • Maximalizmus, önbizalomhiány
  • Megfelelés vagy kiközösítés. Mit kell tennem, hogy elfogadjanak?
  • Vizsgadrukk, leblokkolás
  • Tanulási nehézségek, szorgalom, kitartás
  • Megküzdés a kudarcokkal
  • Új készségek elsajátítása
  • Tanár-diák közti nézeteltérések, konfliktusok kezelése, feloldása
  • Viselkedésváltoztatás
  • Érzelmi szálak, féltékenység
  • Gyermek-, szülő kapcsolat javítása, otthoni problémák
  • Költözés vagy válás után
  • Kommunikáció: önkifejezés, kérés, elutasítás
  • Serdülőkori kihívások
  • ... és bármi más, ami akadályozza a kiegyensúlyozottságot

Itt pedig egy további cikk a témában attól, aki engem is kiképzett a módszerre, kattints ide!

Nos, mit gondolsz, a Te gyermeked nyitott lenne arra, hogy részt vegyen egy ilyen fejlesztő foglalkozáson?

Amennyiben igen, sok szeretettel várom jelentkezéseteket!